Polcz Alaine Nem trappolok tovább
" Barátaim a bölények. Csapásaik a pusztán nyílegyenesek,mint a kifeszített kötél, száz meg száz egymás mellett.
Hóviharban, ha az ügy reménytelen, nem trappolnak tovább ész nélkül, összeesésig. Megállnak, s megvárják, míg ellepi őket a hó." ( Mészöly Miklós)
Mindig tiszteltem Polcz Alaine munkásságát, de ezért az utolsó írásáért külön köszönetem fejezem ki számára. Korábban olvastam már tőle könyvet mely a gyász feldolgozásához nyújt segítséget ( Kit siratok mit siratok ), már akkor is megérintett az a végtelen egyszerű, érthető emberközeli közlés mód, ahogy az olvasóhoz szól. Akkor édesapám halálán voltunk túl, de még a seb nagyon friss volt és igen sajnáltam, hogy nem előbb került a kezembe az a könyve.
A Nem trappolok tovább tulajdonképpen az utolsó napló jegyzeteinek gyűjteménye. Nagyon személyes hangvételű írás ugyanakkor hiánypótló mű...legalábbis én azt hiszem.
Nem vagyunk hozzá szokva a halál gondolatához, mint elkerülhetetlen roszz van jelen az emberek többségénél, emiatt idegen, riasztó, kétségbeejtő dolognak tekintjük.
Polcz Alaine megpróbál szépen, emberhez méltóan meghalni és vallja ehhez minden embernek joga van. A mű őszintén, naturálisan mutatja be a végső stádiumban lévő nagybeteg írónő betegséghez kapcsolódó napi problémáit . Döbbenten olvastam mire nem képes az ember és mit képes kibírni egy kiszolgáltatott élethelyzetben.
Nem könnyű betegnek lenni, de nem könnyű ápolni sem, - én ezt most igazán tudom, életem párjának vagyok bal keze, míg az gipszben van és hol van ez ahhoz képest amit Polcz Alaine élt át - többek között ehhez is ad pár gyakorlati tanácsot. Mindezek mellet nekem mégis az a legnagyobb érték e könyvben, hogy annyira nyíltan és emberi módon közelíti meg a halál kérdését, hogy talán már nem is érzem annyira szőrnyű dolognak. Azt gondolom e témához megfelelő érettség kell, és kell sajnos a gyász ismerete is.
Nekem nagyon sokat adott ez az írás , és biztosan mondhatom ez is abba a kategóriába tartozik amit újra, és újra el kell olvasni.
Alaine az angyalok vigyázzanak Önre! 